Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak Kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
Nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.
Utolsó vasárnap
Kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is miránk vár,
virág és – koporsó.
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak…
Utolsó vasárnap.
Várom, hogy újra lássalak...
Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak Kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
Nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.
Utolsó vasárnap
Kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is miránk vár,
virág és – koporsó.
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak…
Utolsó vasárnap.
Várom, hogy újra lássalak...
Címkék: -
Feed: Doktor DG blogja
Feed: Ehhez a blogbejegyzéshez érkezett hozzászólások
Következő: Szeretlek-Ribanc
Előző: Te vagy az én világosságom.